Modern érdekességek a bélyegek világából…
Elfogazások
A fogazás a bélyegkészítés utolsó lépése, ekkor a már kinyomtatott és ragasztóanyaggal ellátott íveket a fogazógép a beállított helyen és lyukmérettel átlyukasztja. A modern bélyegeknél már csak fésűfogazást használnak (persze a blokkoknál keretfogazást…). Ha az ívek nincsenek a megfelelő pozícióban, akkor a lyuksorok függőleges vagy vízszintes irányban arrébb kerülnek és a bélyeg decentrált lesz, ilyenkor beszélünk elfogazásról.
Ívszéli jelzések
Tovább olvasomAz ívszélekre került jelzések lehetnek szándékosan oda tervezettek (feliratok, logók vagy más díszítőelemek), illetve a nyomdai munka során keletkező jelzések (lemezszámok, dátumok, illesztőkeresztek, ívfelszúrási pontok stb.), amelyek csak véletlenül maradtak meg.
Ívközéprészes párok
Az ötvenes években több kiadás esetében is találkozhatunk ívközéprészes példányokkal. Az első ilyen az 1949-es Alkotmány sorozat volt. Ezek a speciális kiadások mindig jelentős többletértéket képviselnek, csak alacsony (néha extrém alacsony) példányszámban léteznek.
Az 1949-es Alkotmány bélyeg három címletét 2×15-ös ívekben hozták forgalomba, a bélyegeket kb. 19 mm-es ívköz választja el vízszintesen. A bélyegek vízjele háromféle lehet: a normál XI. vízjel mellett előfordulnak vízjel nélküli bélyegek, illetve a Diósgyőri Papírgyár makkos vízjelével is találkozhatunk, ez utóbbi ritkaságnak számít.
Az 1951-es bélyegnapra kiadott bélyegsorból ismert az 1 és a 2 Ft-os értéknek nem fogazott, ívközéprészes összefüggése (igen nagy ritkaság)
Az 1988-as Récék sorozat két címletét a posta 10-10 bélyegképes bélyegfüzetben is kiadta, középen a bélyegek méretével megegyező üres mezővel (ami itt nevezhető ívközéprésznek is…). A füzet angol és német nyelven is megjelent, a két üres mezőn hajtás és a tűzés nyoma is látszik.
A bemutatottakon kívül ívközéprészes párok ismertek a következő kiadásoknál:
- Sakk sor,
- Május 1. sor,
- Szakszervezet sor,
- Virág sor,
- Rákosi sor
2021. Hunfilex
A bemutatott 2021-es összefüggés összesen négy bélyegpárt tartalmaz, egymáshoz képest egyenes, illteve fordított képállással, az ívszélen vonalkódokkal. A feláras bélyegsor két darabból áll, összesen 400 (+400) Ft névértékkel. Összesen 20.000 darab bélyegsor készült, az ilyen összefüggés így nem gyakori.
1957. Repülő 20 Ft
Az 1950. évi Légiposta sorozat 10 Ft-os címletével megegyező rajzú, de már 20 Ft-os névértékű és ofszetnyomással (nem réznyomással) készült záróértéke.
A posta ajándékozási célra hármaslyukasztással ellátott bélyegeket is készített: vízszintesen vagy függőlegesen összefüggő normál és hármaslyukasztású bélyegpárokat.
1958. Bélyegnap
1957. Bélyegnapi sor A bélyegnapra kiadott két bélyeges sor a bélyegek közötti szelvénnyel jelent meg. A fogazott bélyegeket a bélyagnapi kiállításon 6 Ft-ért árusították, az eladási árat a bélyegek házoldalára is rányomtatták (alsó kép).
A postai ív 10 bélyegsort tartalmazott, a bemutatott példány egy vágott tízes ív legfelső sora, nagyméretű ívszéllel és illesztőkeresztekkel. A vágott bélyegek példányszáma 3620 db.