Az ötvenes években több kiadás esetében is találkozhatunk ívközéprészes példányokkal. Az első ilyen az 1949-es Alkotmány sorozat volt. Ezek a speciális kiadások mindig jelentős többletértéket képviselnek, csak alacsony (néha extrém alacsony) példányszámban léteznek.
Az 1949-es Alkotmány bélyeg három címletét 2×15-ös ívekben hozták forgalomba, a bélyegeket kb. 19 mm-es ívköz választja el vízszintesen. A bélyegek vízjele háromféle lehet: a normál XI. vízjel mellett előfordulnak vízjel nélküli bélyegek, illetve a Diósgyőri Papírgyár makkos vízjelével is találkozhatunk, ez utóbbi ritkaságnak számít.
A Bélyegmúzeum 20 éves fennálásának alkalmából kiadott két bélyegből álló sor. A bélyegeket 2×20 darabos ívekben nyomtatták, kb. 19 mm-es ívközéprésszel.
A három darabos, 1950-ben megjelent Bem sor szintén ismert ívközéprészes párokkal is. A bélyegeket 2×25-ös ívekben nyomtatták, az ívközéprész 19 mm-es. A bemutatott példányokon az ívközéprészen két-két színes pont is van.
1952. Bélyegnap A szintén két darabos bélyegsort 2×50-es ívekben nyomtatták, az ívközéprész itt is kb. 19 mm. A bélyegek példányszáma 65. 560 db
Az 1951-es bélyegnapra kiadott bélyegsorból ismert az 1 és a 2 Ft-os értéknek nem fogazott, ívközéprészes összefüggése (igen nagy ritkaság)
Az 1988-as Récék sorozat két címletét a posta 10-10 bélyegképes bélyegfüzetben is kiadta, középen a bélyegek méretével megegyező üres mezővel (ami itt nevezhető ívközéprésznek is…). A füzet angol és német nyelven is megjelent, a két üres mezőn hajtás és a tűzés nyoma is látszik.
A bemutatottakon kívül ívközéprészes párok ismertek a következő kiadásoknál:
- Sakk sor,
- Május 1. sor,
- Szakszervezet sor,
- Virág sor,
- Rákosi sor
Vélemény, hozzászólás?